A Bolyki-völgyben tartott nyitórendezvényen egy újfajta, duális képzési rendszert és az erről szóló projektet ismertette az Eszterházy Károly Főiskola, ezzel csatlakozva olyan külföldi és magyar intézményekhez, ahol már sikeresen akkreditálták az új képzési modellt.

Az egri főiskolára szabott képzési modell létrehozása a cél

Fotó: Korsós Viktor

Egy ilyen volumenű hír bejelentéséhez egy igazán szép környezet dukál – ezen a véleményen volt dr. Liptai Kálmán, főiskolánk rektora is, aki úgy fogalmazott, hogy, bár minden épületünk gyönyörű, mégis jó érzés most egy kicsit elszigetelve, a természetben lenni, jó borok társaságában. Az intézmény vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a pályázat terve már 8-10 évvel ezelőtt is a „fejekben volt". „A bölcsek azt mondják: van, akit a sors vezet és van, akit vonszol. Mindenkinek van az életében olyan periódus, amikor azt érzi, hogy a sors vonszolja. Megy valamerre, de nem sikerülnek a dolgai. És van olyan is, amikor az ember úgy érzi, hogy a sors vezeti, és azon az úton van, amit a sors neki szán. Nekünk a sors már akkor megmutatta, sok-sok évvel ezelőtt, hogy ez az egyetlen járható út egy kis főiskola számára. Azt is mondhatnám, hogy megérkeztünk" – a rektor úr ezekkel a szavakkal vezette fel az április 24-én, csütörtökön bemutatott projektet. Hangsúlyozta, hogy ezután sem dőlünk hátra, hanem továbbra is nyitottak vagyunk az együttműködésre, hiszen a „mi jövőnk egyben a többiek, a régió jövője is".

A több mint 450 milliós projektet Prokajné dr. Szilágyi Ibolya főiskolai docens, a projekt menedzsere mutatta be. Az Agria Tiszk Nonprofit Kft-vel, mint konzorciumi partnerrel megvalósuló projekt 2014. február 1-jétől 2015. szeptember 30-ig tart, és célja a duális képzési rendszer kialakítása az Eszterházy Károly Főiskolán. A projektnek négy fő célja van, egyrészt egy együttműködés kialakítása a térség gazdasági szereplőivel és más, felnőttképzést folytató intézményekkel. Lényeges továbbá egy olyan moduláris képzési rendszer bevezetése és kialakítása, amely sokkal flexibilisebbé teszi a hallgatók választását, ezáltal az intézmények is sokkal jobban tudnak majd reagálni a piaci igényekre. „Fontos, hogy a gyakorlati tapasztalatot a hallgatók már a képzés folyamán megszerezzék, ennek érdekében alakítjuk ki a duális képzési modellünket. Egy saját, kifejezetten a főiskolára szabott képzési modellt szeretnék létrehozni európai tapasztalatokra támaszkodva" – fogalmazott Prokajné dr. Szilágyi Ibolya. De fontos a megfelelő kommunikáció kialakítása is a felsőoktatási intézmény és a vállalatok, valamint a különböző piaci szereplők között, hogy tényleg az ő igényeiknek megfelelően lehessen szakembereket képezni. „Az általános célok mellett természetesen specifikus céljaink is vannak" – folytatta a projektmenedzser. „A meglévő képzéseinket szeretnénk átalakítani, fejleszteni és új képzéseket indítani. Mindezeket úgy, hogy a regionális vállalkozói szféra igényeire is reagáljunk. Fontos, hogy a külföldi jó gyakorlatokat megismerjük, ennek érdekében a projekt első szakaszában szakmai utakat tervezünk" – mondta Prokajné dr. Szilágyi Ibolya, aki kiemelte, hogy nemcsak az egri karokon, hanem a sárospataki Comenius Karon is szeretnének képzéseket indítani. „Ezen kívül a hallgatói szolgáltatások bővítése, az intézményi szolgáltatások fejlesztése, valamint eszközbeszerzések is tartoznak a projekthez. Nagyon fontos az, hogy a vállalatokkal egy szakmai hálózatot, egyfajta szakmai együttműködést indítsunk el" – nyilatkozta később portálunknak Prokajné dr. Szilágyi Ibolya.

Fotó: Korsós Viktor

Az elméleti képzés ma már nem elég

Arról, hogy pontosan mi is az a duális rendszer, Kalóné Szűcs Erzsébet, a Felvételi és Képzésszervezési osztály vezetője beszélt. „A duális nem a régi, hagyományos képzés visszaállítása, hanem olyan gyakorlatorientált képzés, amely a képzési időn belül adja meg a hallgatónak azokat a kompetenciákat, amelyek segítik az elhelyezkedésüket" – mondta. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a hallgató a képzés egy részét a vállalatnál tölti, a másik felét pedig a felsőoktatási intézményben. Mivel gyakorlatorientált képzésekről van szó, ezért zömében alapképzések, felsőoktatási szakképzések és szakirányú továbbképzések esetében lehet ezt megvalósítani. „Ily módon összeáll egy professzionális, szakértő hallgató, aki a diploma megszerzését követően valóban el tud helyezkedni" – folytatta az osztályvezető. Ami a projekt során nehézséget okozhat, hogy egy ilyen képzési rendszerhez Magyarországon jelenleg nincsenek jogszabályi keretek. Pedig rendkívül fontos lenne, hiszen ma már a cégek többéves szakmai gyakorlatot és különböző készségeket várnak el a pályakezdő frissdiplomásoktól, erre pedig a mostani, elméleti jellegű képzés nem tudja megfelelően felkészíteni a hallgatókat.

Kalóné Szűcs Erzsébet egy Kecskeméten rendezett, a duális képzésről szóló workshopon szerzett tapasztalatait is megosztotta a vendégekkel. Az ott bemutatott három intézmény – a Kecskeméti Főiskola, a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem – mind különböző rendszert alkalmaznak. Az egyik variáció szerint a hallgató 12 hetet tölt el a felsőoktatási intézményben, 3 hetet pedig gyakorlati helyen, illetve olyan megoldás is van, amikor a hallgató egy teljes félévet tölt el a gyakorlati helyen, a többi félévet pedig elektronikus tananyag elsajátításával végzi el. De azok sem unatkoznak, akik nem mennek gyakorlati helyre, hiszen a duális képzésbe való bekapcsolódás nem kötelező, nekik ugyanis abban a három hétben intenzív idegen nyelvi kurzusokat hirdetnek, és kommunikációs tréningeket szerveznek.

Pozitív külföldi visszhang

„A nemzetközi példák bebizonyították, hogy azok a hallgatók, akik gyakorlatigényes szakterületeken duális képzésben vesznek részt, sokkal hamarabb találnak munkát, és könnyebben el tudnak helyezkedni. Tehát nekik egyfajta előnyük van azokkal szemben, akik kifejezetten elméletei ismereteket sajátítanak el a felsőoktatásban" – mondta a Paletta Online-nak Csáfor Hajnalka, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette, hogy a főiskolán alapvetően a Gazdaság-és Társadalomtudományi Karon vannak olyan képzések, amelyek gyakorlatigényesek, ezek a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódó szakok, amelyek „dualizálásában" nagy lehetőségeket lát. De ilyenek még a Természettudományi Karon és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon az informatikához kapcsolódó szakok is.

Fotó: Korsós Viktor

A projekt egyébként hat szakmai tevékenységcsoportból áll, amelyek közül az előkészítő tevékenység, vagyis a pályázat és a megvalósítható tanulmány elkészítése már sikeresen megtörtént. Jelen pillanatban is folyik a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása magyar és angol nyelvű kérdőívek, mélyinterjúk segítségével, valamint a tanulmányi utak során szerzett tapasztalatokkal. Mint Csáfor Hajnalka beszámolójából kiderült, a főiskolai oktatói jártak már Franciaországban, és hasonló utakat terveznek Portugáliába, Spanyolországba, Olaszországba és Svájcba is. Az informatikai képzések fejlesztésével kapcsolatban pedig Ausztria, Németország és Finnország lesz az úti cél. Franciaországban rendkívül pozitívan fogadták az intézményi küldöttséget, és nagyon nyitottak voltak az együttműködésre. Sőt, a kinti kollégák a segítségüket is felajánlották az itthoni képzések kialakításában. „De az utazásokat arra is használjuk, hogy jövőbeni együttműködéseket alakítsunk ki ezekkel az intézményekkel" – fogalmazott dr. Csáfor Hajnalka. Az elvégzendő feladatok közé tartozik még a hallgatói és intézményi szolgáltatások fejlesztése is, amelyért a Hallgatói Szolgáltató Központ lesz felelős. „A képzések fejlesztése a tervek szerint 2015 januárjáig tart majd, ezután pedig bizonyos képzéseket pilot-jelleggel ki is fogunk próbálni. De ezeken kívül fejlesztenünk kell az informatikai hátteret is, majd ezt követi a képzések és esetlegesen új tanegységek tervezése, az ehhez kapcsolódó tananyagfejlesztés, ennek a digitalizálása, végül pedig a képzések akkreditálása" – vázolta fel a további feladatokat Csáfor Hajnalka, a projekt szakmai vezetője.

Végül Dr. Kovács Tibor és Soós Gabriella – mindketten modulvezetők – mutatta be a turizmus-vendéglátás szak történetét, amely egészen a 1990-es évekig nyúl vissza. Itt is hangsúlyozták, hogy a duális képzési modell egyik fő területe a gazdaságtudományi képzések – mint például a turizmus-vendéglátás és a borturizmushoz, bormarketinghez kapcsolódó képzések – lesznek. A projektben részt vevő oktatók a külföldi jó példák mellett itthon is számos helyen megfordultak. A hazai partnerek közül kiemelték az egri Berill Bútorműhelyben és a tokaji Disznókő Szőlőbirtokon tett látogatást, és tervezik, hogy további magyarországi jó példákat is feltérképeznek.

Fotó: Korsós Viktor

A projekt alapadatai:

A projekt címe: Az Eszterházy Károly Főiskola területi társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése: Oktatás – Gyakorlat – Innováció (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)

Pályázó: Eszterházy Károly Főiskola
Konzorciumi partner: Agria TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

A projekt időtartama: 2014. február 1. – 2015. szeptember 30.
A támogatás összege: 450.833.473 forint

Projektmenedzser: Prokajné Dr. Szilágyi Ibolya
Szakmai vezető: Dr. Csáfor Hajnalka
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A beszámolót készítette: Bakondi Ágnes

< Vissza