Drámatörténeti Kutatócsoport
A kutatócsoport az MTA Irodalomtudományi Intézetében jött létre 1980-ban. 2016 óta működik az Eszterházy Károly Egyetemen. A kutatócsoport tagjai különböző egyetemek (ELTE, PPKE, ME) irodalomtudományi tanszékein dolgoznak. A kutatócsoport vezetője Dr. Pintér Márta Zsuzsanna. Senior kutatók: prof. dr. Kilián István, Dr. Demeter Julianna főiskolai tanár, Dr. Czibula Katalin főiskolai docens, Dr. Medgyesy S. Norbert egyetemi docens.
Fő feladatuk a magyar nyelvű drámák összegyűjtése és kritikai kiadása az RMDE (Régi magyar drámai emlékek) 18. századi sorozatában, illetve a régi magyar színjátszással kapcsolatos adatok összegyűjtése, publikálása, a kutatási eredmények disszeminációja. A kutatócsoport három évente rendez tudományos konferenciát Egerben. Az első konferenciára 1988-ban került sor. Ezeken a konferenciákon a 16-18. századi európai drámatörténet kutatói is részt vesznek, a kutatócsoport tagjai jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek és rendszeresen tartanak előadást külföldi drámatörténeti konferenciákon is.

Interdiszciplináris és Nevelésfilozófiai Kutatócsoport
A kutatócsoport tagjai három kar (BTK, PK, GTK) oktatói; vezetője dr. Schwendtner Tibor egy. tanár (Filozófia Tanszék), tagjai: dr. habil. Loboczky János tszv. főisk. tanár (Filozófia Tanszék), dr. habil. Antal Éva főisk. tanár (Anglisztika és Amerikanisztika Intézet), dr. Virág Irén főisk. docens (Neveléstudományi Intézet), dr. habil. Sárkány Péter főisk. tanár (Szociálpedagógia Tanszék). A csoport két fő kutatási célt tűzött ki maga elé. Egyfelől a 20. századi és kortárs nevelésfilozófiai irányzatokat szeretné vizsgálni, bemutatni és hatásösszefüggésüket feltárni, e tekintetben elsősorban a következő irányzatokra fókuszálna a kutatás: hermeneutikai, fenomenológiai és egzisztencialista szemléletmódok nevelésfilozófiai jelentősége, a társadalmi nem (gender) problematikájának nevelésfilozófiai vonatkozásai, az újhumanista – a „Bildung" fogalmával fémjelzett – tradíciók vizsgálata, ez utóbbinak megfelelően a nevelés filozófiai problematikáját összekapcsoljuk az egyetemi képzés filozófiai perspektívájával. Másfelől a vizsgálandó kortárs nevelésfilozófiai megközelítésmódok előzményeit, kialakulásának kontextusát, filozófiai hátterét is vizsgálni fogjuk, elsősorban az 1770-1830-as időszakra koncentrálva, amikor egyfelől a nevelés problematikája a filozófiai gondolkodás centrumába került, másfelől a modern közoktatás és egyetemi képzés keretei is kialakultak – gondoljunk például a berlini egyetem alapítására és a humanisztikus gimnázium kialakulására. E tekintetben a magyar vonatkozásokat is vizsgáljuk, különös tekintettel a filantropizmus magyarországi elterjedésére és intézményesülésére.
A kutatócsoport működését az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" c. projekt támogatja.

Digitalizáció a történelemtudományban kutatási program
Az informatika világában napjainkban megfigyelhető robbanásszerű fejlemények teljesen új távlatokat nyitnak a történelemtudományi kutatások számára is.
A digitális történelemtudomány (digital history, Digitale Geschichtswissenschaft) lényegében nem más, mint a digitális média és a modern informatika eszköztárának intenzív használata a történeti kutatásban, elemzésben és az eredmények disszeminációjában. Egy interdiszciplináris szemléletmódról és módszerről van tehát szó, amely a történelem mellett nagyban támaszkodik az informatika, a hálózattudomány, az adattudomány stb. eredményeire is.
A Digitalizáció a történelemtudományban kutatócsoport az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" projekt támogatásával a Történelemtudományi Intézet keretein belül működik. Vezetője Ballabás Dániel tudományos segédmunkatárs. Tagjai: Dr. Pap József főiskolai tanár, Ambrus László tudományos segédmunkatárs, Fülep Ádám PhD-hallgató, Rakita Eszter segédlevéltáros, Rózsa Sándor PhD-hallgató.

Eger város történeti kutatócsoport
Az Eger város történeti kutatócsoport az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen projekt keretein belül kezdte meg működését 2017 tavaszán.
A kutatócsoport célja egy olyan tudományos műhely létrehozása, amely a releváns nemzetközi és hazai kutatási irányokat és eredményeket ötvözve elődeink munkájával, egy komplexebb képet tud kialakítani a város történetéről. A kutatásainkkal tovább kívánunk lépni a helytörténeti, monografikus jellegű munkánkon, a város belső életének vizsgálatán túl megkíséreljük a többi várossal összehasonlítva bemutatni, illetve a várost a környezetével kialakult kapcsolatrendszerben vizsgálni, feltárni a városi társadalom specifikumait. A kutatócsoport célja, hogy a helyi tudományos élet szereplőit összefogja. Az EKE Történelemtudományi Intézetét képviseli Kristóf Ilona, főiskolai docens, a kutatócsoport vezetője, Kozári József ny. főiskolai docens, Borbély Zoltán tanársegéd, Berecz Anita tudományos segédmunkatárs, valamint Hamzók Judit a Líceum Kiadó referense. Tagjaink között üdvözölhetjük továbbá Bujdosné dr. Pap Györgyit, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettesét és Halász Ágoston régész, muzeológust, a Nógrád Megyei Kormányhivatal munkatársát.

Társadalmi és gazdasági változások kutatási program
Társadalmi és gazdasági változások Északkelet-Magyarországon a huszadik században kutatási program. A kutatási program Magyarország egyik napjainkban is hátrányos helyzetű régióját, az északkelet-magyarországi térséget vonja vizsgálat alá.
Az egyes régiómeghatározásokat alapul véve a kutatási program kiemelten a borsodi, hevesi és nógrádi területek elemzését tűzte ki. A vizsgálat során alapvetően három kronológiai súlypontot határoztunk meg: 1. az új országhatárok közé szorított ország gazdasági és társadalmi változásainak helyi hatásai és problémái; 2. a huszadik század második felében végrehajtott erőltetett iparosítás egyes hullámainak társadalomra gyakorolt hatásai és következményei; 3. a szovjet típusú rendszer bukását követő transzformációs dezindusztrializáció, újfajta leszakadás. Természetesen nem csak egyes helyi folyamatok felvázolása és regionális keretbe történő illesztése a cél, hanem mikrotársadalmi vizsgálatok révén a megjelenő/továbbélő társadalmi konfliktusok jellegét, természetét és következményeit is meg kívánjuk ismerni.
A kutatási program keretében folytatott vizsgálódások, elemzések alapvetően az alábbi kérdésekre igyekeznek választ találni:
1. Milyen volt a térség gazdasági és társadalmi szerkezete a huszadik század első évtizedeiben?
2. Milyen hatása volt a trianoni békeszerződés nyomán bekövetkező változásoknak ezen régióra?
3. Hogyan változott meg a régió általános gazdasági és társadalmi helyzete a huszadik század három legmélyebb rendszerváltása (1919-1921; 1945-1949; 1988-1991) során?
Milyen általános következtetéseket lehet levonni a kettős felzárkózással (é. a régió felzárkózási kísérlete az országon belül; az ország felzárkózási kísérlete) északkelet-magyarországi térség előtt álló kihívásokra adott válaszokból?
A régiótörténeti kutatási program az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 "Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" projekt támogatásával a Történelemtudományi Intézet keretein belül működik. A kutatási program vezetője: Prof. Rainer M. János, egyetemi tanár és Fábián Máté, tanársegéd, a további tagok pedig: Dr. Bartók Béla, főiskolai docens; Gál Máté, doktorjelölt; Péterffy Gergely, doktorjelölt. Fontos stratégiai cél, hogy a régió közintézményeivel szoros kapcsolat kerüljön kialakításra.

PeLi Oktatásnyelvészeti kutatócsoport
Az oktatásnyelvészet az alkalmazott nyelvészet meghatározó részterülete, amelynek vizsgálati körébe tartozik minden olyan oktatási, pedagógiai kérdés, amelyek megoldásában, feltárásában a nyelvtudomány eredményei és módszerei hasznosulhatnak.
A PeLi Oktatásnyelvészeti kutatócsoport az EKE Nyelv-és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének tudományos munkaközössége, amelynek munkájában a tanszék oktatóin kívül régi munkatársaink, illetve az OFI kutatói is részt vesznek. A tanszéken régi hagyománya van az anyanyelvpedagógiai, oktatásnyelvészeti kutatásoknak. Ezekre építve 2009 őszén alakult meg a kutatócsoport, amely működésének első éveiben elsősorban tankönyvkutatással, tankönyvelemzésekkel foglalkozott. A csoport több tankönyvkutatási konferenciát is rendezett együttműködve a Selye János Egyetem Variológia kutatócsoportjával.
2017 őszén a kutatócsoport működése megújulási folyamatának részeként vette fel a PeLI Oktatásnyelvészeti kutatócsoport nevet, az elnevezés mozaikszavába építve a pedagógia és a lingvisztika szavak kezdő szótagjait, utalva a finn peli 'játék' jelentésű szóra is.

Fordítástudományi Kutatócsoport
A kutatócsoport előzményei 2007-ig vezethetők vissza, amikor az intézményben a fordítástudomány különböző területeivel foglalkozó kutatók és oktatók fórumaként első alkalommal rendeztük meg A fordítás arcai című konferenciánkat. Ugyanebben az évben tettünk először kísérletet Miskolccal és Nyíregyházával karöltve a fordító és tolmács mesterszak indítására, a közös képzés indítását azonban a MAB nem támogatta. A mesterszak indítását célzó törekvéseink végül 2015-ben hozták meg gyümölcsüket, amikor másodszorra – immár önállóan – benyújtott kérelmünket a MAB egyhangú támogatása nyomán az Oktatási Hivatal FF/817-4/2015. sz. határozatával nyilvántartásba vette. Ez arra utal, hogy az elmúlt években a Fordítástudományi Kutatócsoport által végzett munka országos elismertségre tett szert, és megfelelő alapot teremtett a mesterképzés elindításához. A kutatócsoport honlapja

Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport
Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport 2012 óta működik az EKF Bölcsészettudományi Karán a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet keretein belül.
Célja olyan önálló, interdiszciplináris kutatások szervezése, irányítása, amelyek a felső- és a közoktatásban a fiatal korosztály kommunikációs kultúráját, kommunikációs kompetenciáját hivatottak tudatosítani, fejleszteni. Törekszik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítására elsősorban az oktatási programok és a gyakorlat, valamint az iskolai készségfejlesztés területén. Véleményt mond és állást foglal a kommunikáció oktatásának tartalmi, módszertani és oktatásszervezési kérdéseiben. Tevékenysége, témái szervezésénél figyelembe veszi az intézmény és a helyi társadalom igényeit, a hazai kutatások meghatározó paradigmáit, a kormányzati és a regionális tervek által meghatározott irányokat, az Európai Unió stratégiai célkitűzéseit és a globális kihívásokat.
Szakmai fórumot (konferenciák, tanácskozások szervezése, tanulmánykötetek, kiadványok készítése, tanácsadás stb.) biztosít a kommunikáció oktatásával és művelésével kapcsolatos feladatokhoz. Szakmai kapcsolatokat épít és ápol más hasonló szervezetekkel, intézményekkel: a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottságával, a Magyar Szemiotikai Társaság kommunikációs szekciójával. Tagjai alapították a ma már szerte az országban közel száz tagot számláló A Kommunikációs Nevelésért Egyesületet. A kutatócsoport honlapja

Esterhazyanum Tudományos Kutatócsoport
Az Esterhazyanum Tudományos Kutatócsoport létrejöttét igazoló alapító okirat aláírására 2014. július 2-án került sor az Eszterházy Károly Főiskolán.
Az Esterhazyanum Tudományos Kutatócsoport az Eszterházy Károly Egyetem és az Egri Érsekség által közösen létrehozott munkacsoportja, amelynek alapító okiratát 2014. július 2-án írták alá az egri Líceum kápolnájában.
A Kutatócsoport élvezi a mindenkori érsek, illetve rektor védnökségét. Feladatának tekinti gróf Eszterházy Károly szellemi és kulturális örökségének megóvását, az Es(z)terházy család történetével foglalkozó tudományos munkák elkészítését, az Egri Főegyházmegye történetének kutatását. A kutatócsoport célja a klasszikus tudományos műhelymunkán kívül szoros együttműködés kialakítása a hasonló profilú, de más tudományterületen dolgozó kutatókkal. További célok között szerepel a hazai és nemzetközi tudományos konferenciák szervezése, a friss kutatási eredményeik közzététele, tanulmánykötetek, publikációk megjelentetése, a doktoranduszok és fiatal kutatók bekapcsolása a szakmai műhelyvitákba.
Az érsekség részéről dr. Horváth István, tudományos munkatárs (Főegyházmegyei Levéltár, Eger), Urbán Márta, levéltáros (Főegyházmegyei Levéltár, Eger) és Köves-Kárai Petra, művészettörténész (Egri Főegyházmegyei Múzeum) tagja a csoportnak, míg az EKE részéről Dr. Tengely Adrienn, főiskolai docens, Nagy Andor, doktorjelölt, tudományos segédmunkatárs és Dinnyés Patrik, PhD-hallgató vesz részt a kutatócsoport munkájában. A csoport szakmai vezetői: Ft. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora, mesterkanonok és Dr. Gebei Sándor, az MTA doktora, az EKE Történelemtudományi Intézet professor emeritusa.
A kutatócsoport munkájáról bővebb tájékoztatás az alábbi oldalon olvasható:
esterhazyanum.uni-eger.hu

EKE – OTKA Parlamentarizmustörténeti Kutatócsoport
A dualizmus kori magyar országgyűlések tagjainak feltárása és társadalomtörténeti elemzése címet viselő pályázat az OTKA Bizottság 2014. július 2-án hozott döntése értelmében 27,382 millió forint támogatásban részesült. A kutatócsoport 2015. február 1-jén kezdi meg a működését.
Az Eszterházy Károly Egyetemről a kutatócsoport vezetője, Pap József egyetemi docens, valamint Ballabás Dániel tudományos segédmunkatárs vesz részt a közös munkában. A Debreceni Egyetemet Püski Levente és Szendrei Ákos, az ELTÉ-t ifj. Bertényi Iván, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemet Pál Judit, a CEU-t Sidó Zsuzsa, a Budapest Főváros Levéltárát Gerhard Péter, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot pedig Tóth-Barbalics Veronika képviseli a kutatócsoportban.
Kutatásunk célja egy életrajzi adattár elkészítése a dualizmus kori magyar országgyűlések tagjairól, majd hosszabb távon az így összegyűjtött adatok prozopográfiai elemzése. Ehhez az első lépésben össze kívánjuk állítani a képviselő- és a főrendiház tagjainak pontos listáját, részben a meglévő szakirodalom felhasználásával, részben a kutatócsoport tagjainak előzetes eredményeire támaszkodva, de ezeket a teljesség igényével kiegészítve és ellenőrizve. Az így kapott lista alapján egy országgyűlési archontológiát készítünk. Ezt követően a kutatás legnagyobb részét az a komplex adatgyűjtő tevékenység fogja jelenteni, amelynek során a részletes kutatási tervben meghatározott szempontok szerint feltárjuk az országgyűlési képviselők és főrendek életrajzi adatait. Ezen adatok birtokában — természetesen az adott egyénekre vonatkozó egyedi források felkutatása mellett — kerül megírásra az első pályázati ciklusban az életrajzi lexikon első kötete. Terveink szerint két konferenciát is rendezünk. Az elsőn, amelyre a pályázat kezdetén kerülne sor, a módszertani kérdéseket vitatjuk majd meg, míg a pályázati ciklus második felére tervezett második konferencián a kutatócsoport tagjai már a saját eredményeikről adnak számot.

Performativitás Kutatócsoport
A "performativitás" kérdéskörének vizsgálatára a Főiskola Bölcsészettudományi Karán 2014 januárjában interdiszciplináris kutatócsoport alakult.
A szerteágazó témát azért választottuk, hogy a kar szinte minden tanszékéről be tudjanak kapcsolódni a filozófiával, esztétikával, irodalomtudománnyal, kultúrtörténettel és nyelvtudománnyal foglalkozó fiatal kutatók.
A humántudományokban a performativitás vizsgálata egy olyan kutatási irányt és interpretatív keretet jelöl ki, mely minden szellem- és társadalomtudományban alkalmazható, és már önmagában interdiszciplináris együttműködést ír elő. A közeljövőben tanulmánykötet megjelentetésén kívánunk dolgozni, amely a performativitás koncepciójának értelmezéseiről közöl fordításokat. Ezen túl bölcseleti és művészetelméleti folyóirat elindítását is tervezzük, valamint mindenképpen pályázatot nyújtunk be a folyamatos működés biztosítására (OTKA, Horizont 2020).
Az egyes tanszékeket képviselő kutatócsoport-tagok: Kicsák Lóránt (Filozófia Tanszék), Széplaky Gerda (Vizuális Művészeti Tanszék), Hibay Éva és Molnár Szabolcs (Ének-zene Tanszék), Bednanics Gábor és Kusper Judit (Magyar Irodalomtudományi Tanszék), Kalcsó Gyula (Magyar Nyelvészeti Tanszék), Szabó Csaba (Német Nyelv és Irodalom Tanszék), Thomas Cooper (Amerikanisztika Tanszék), valamint Reichmann Angelika és Antal Éva (Anglisztika Tanszék).

< Vissza