Az EKE pályázat szellemiségében elsősorban élelmiszer-tudományi és természettudományi alkalmazott kutatásokat, az ezekkel kapcsolatos technológiatranszfer hatékonyságát preferáljuk, továbbá a tágan értelmezett pedagógus-, tanárképzéssel és a neveléstudománnyal kapcsolatos alkalmazott kutatások egyik központjává kíván válni Intézményünk. Fontos cél, hogy az EKE célzott alapkutatásokat és bővülő gazdasági kapcsolatrendszerre épülő alkalmazott kutatásokat is folytasson, de főleg a természet- és élelmiszer-tudomány, továbbá oktatás- és tudástechnológia terén legyen innovatív szereplő és hatékony technológiatranszfer bázisa. Ugyancsak kiemelt célunk, hogy a történelem- és a neveléstudományi doktori iskolákkal, a tanárképzéssel, a digitális taneszköz-kutatással, az élelmiszer-tudománnyal, a megújuló energiákkal és a regionális gazdasági kérdésekkel kapcsolatos kutatási tevékenységünk továbbra is nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró, nemzetközi szintű és jelentőségű maradjon.
Az EKE karai egymással kooperálva határozták meg kutatási stratégiai céljaikat. A BMK kiemelt kutatóhelye, a Romsics Ignác akadémikus által vezetett, Történelemtudományi Doktori Iskola, melynek célja, hogy az újkori és a jelenkori magyar történelem témakörén belül olyan kutatókat képezzen, akik a történetírás elvi alapjaival és metodológiai eljárásaival egyaránt tisztában vannak, és képesek saját kutatásaikkal a választott tématerületükre vonatkozó tudásunkat gyarapítani. Mint a régió egyetlen történelemtudományi doktori iskolája, az általa képzett és fokozatot szerzett szakemberek potenciális humánerőforrásként jelentkeznek Észak-Magyarország levéltári és múzeumi szakembereinek utánpótlásában is. A doktori iskola kiemelt szerepet kap a kar egyetemi karrá válás megcélozó stratégia tervében.
A kar további kutatócsoportokat is működtet. Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport kutatói a kommunikációtanári mesterképzés gondozói. A csoport évente rendez országos szemiotikai konferenciát, a kommunikációtanári képzéshez kapcsolódó fórumot, két-három évenként országos médianyelvi tanácskozást. Mindegyik rendezvényhez konferenciakötet is társul. Az Anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport rendszeres szakmai tanácskozásokat tart, és munkakapcsolatban áll a komáromi Selye János Egyetem hasonló kutatócsoportjával Az országos tudományos közéletben való részvétel jelzi az csoporthoz tartozó kutatók elismertségét (rendszeres részvétel doktori eljárásokban opponensként, bizottsági tagként; két fő külföldi doktori iskolának – Selye János Egyetem, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem – az aktív tagja). Az Interkulturális Tanulmányok Kutatócsoportja 2008-ban alakult, több konferenciát rendezett a társadalmi tolerancia témájában. Tagjai rendszeres résztvevői további hazai és a nemzetközi tudományos konferenciáknak. Az újonnan alakult interdiszciplináris Performativitás Kutatócsoport tagjai a kar tanszékéinek filozófiával, esztétikával, irodalomtudománnyal, kultúrtörténettel és nyelvtudománnyal foglalkozó fiatal kutatók. A humántudományokban a performativitás vizsgálata egy olyan kutatási irányt és interpretatív keretet jelöl ki, mely minden szellem- és társadalomtudományban alkalmazható, és már önmagában interdiszciplináris együttműködést ír elő. A tagok a közeljövőben tanulmánykötet megjelentetésén dolgoznak, amely a performativitás koncepciójának értelmezéseiről közöl fordításokat. Ezen túl bölcseleti és művészetelméleti folyóirat (perForma) elindítását is tervezik, valamint mindenképpen pályázatot nyújtanak be a folyamatos működés biztosítására (OTKA, Horizont 2020). 2013 végén alakult a Dualizmus kori magyar parlamentarizmus történeti kutatócsoportja. A csoport tagjai az elmúlt évek parlamentarizmustörténeti kutatásaiba bekapcsolódó történészek közép és fiatal nemzedékét képviselő kutatók, akikben közös tervként fogalmazódott meg az intézményi kereteken és országhatárokon túlnyúló kutatócsoport megalapításának gondolata. A csoport kutatásának fő célja a magyar parlament történeti archontológiájának összeállítása, a parlamenti képviselők, és aktív főrendi házi tagok történeti almanachjának az elkészítése valamint a politikuscsoport prozopográfiai elemzése. A csoport OTKA pályázatot nyújtott be (K 112429, 12 FTE érték), tervek között szerepel egy országos konferenciasorozat elindítása és önálló kiadványsorozat indítása.
A GTK gazdaságorientált képzéseinek a Regionális Gazdaságfejlesztő Kutatócsoport teremti meg a tudományos szellemi hátterét, mely egyre szélesebb szakmai alapokon a régió több gazdálkodó szervezetével kapcsolatot tartva működik. A Kutatócsoport keretében helyi kötődésű, döntően pályázati támogatással megvalósuló kutatások folynak. Kiemelt téma a fenntartható fejlődés aspektusainak vizsgálata.
A PK széleskörű kutatási tevékenysége elsősorban a pedagógusképzéshez kapcsolódik. A kiemelkedően eredményes kutatóközpont az Észak-magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (ÉRPEK), melynek célja a regionális és interregionális pedagógusképző intézmények, valamint a pedagógusképző és közoktatási intézmények közötti hálózati együttműködés feltételeinek megteremtése. Az ÉRPEK és a vele szoros együttműködésben működő Neveléstudományi Doktori Iskola tevékenységi körébe tartozik az intézményben folyó pedagógiai kutatások szakmai támogatása, a képzők képzése, a pedagógus-továbbképzés, a tanár szakos hallgatók gyakorlati képzésének koordinálása. A PK az IKT területén évek óta széles körű, rendszerszemléletű, inter- és transzdiszciplináris kutatásokat és fejlesztéseket folytat. Ezekben különös szerepet kap a tudásbázis-szolgáltatások fejlesztése, kollaboratív innovációs hálózatok kialakítása és tesztelése, valamint az e-learning teljes spektrumára kiterjedő tartalmi és módszertani fejlesztések. Ez a munka egy digitális taneszköz-akkreditációs központ magyarországi (egri) székhelyének kialakításához szükséges tudományos alapokat rakja le. Az Eszterházy Károly Főiskola meglévő szellemi erőforrásai tették lehetővé a Kognitív és Kommunikációs Kutatóközpont kialakítását, melyet Pléh Csaba akadémikus irányít. A Kutatóközpont feladata a tanárképzés információtechnológiai megújításának elemezése, valamint a meglévő csecsemő- és kisgyermeknevelő szak és a tervezett gyógypedagógiai képzés kutatási és módszertani megalapozása és természetesen a kognitív kutatások folytatása. A kar erre a széles kutatói bázisra alapozva tervezte az egyetemi karrá válás elérését.
A TTK-n a legerősebb az alkalmazott kutatások súlya és a K+F+I tevékenység. A Kar céljai közé tartozik egy természettudományos doktori iskola alapítása, és az egyetemi kar rang elérése. A Kar legfontosabb kutatócsoportjai a következők:
1. Egerfood Regionális Tudásközpont, mely az ország meghatározó szakmaspecifikus klaszterközpontjaként működik az élelmiszer-tudományok (tej, bor, hal, gomba stb. területeken), élelmiszer-biztonsági technológiák és a bioanalitika vonatkozásában. Innovációs tevékenységei fókuszában alkalmazásorientált élelmiszer-analitikai, élelmiszer-biztonsági és technológiai fejlesztések állnak. http://www.ektf.hu/ret/
2. Az Innorégió Tudásközpont az Eszterházy Károly Egyetem Természettudományi Karának alkalmazott kutatási, képzési és szakértői szolgáltatásokat lebonyolító tudományos és operatív szolgáltató centruma. Kiemelt feladata a releváns szubregionális térségi szerveződések fejlesztésének elősegítése, a fenntarthatóságra és a helyi megújuló energia/erőforrásokra épülő fejlesztési feltételek és adottságok meghatározása.
https://innoregio.uni-eszterhazy.hu/ 
3. A Biológiai Intézetben – a nemzetközi hírű mohakutatás mellett – a növényfajok (elsősorban búza), fajták, vonalak fotoszintézisének élettani és ökológiai jellemzése, egyediségének, érzékenységének, hatékonyságának meghatározása folyik műszeres mérésekkel, elsősorban növénynemesítési alapanyag szelekciója érdekében. Másik fontos alkalmazott kutatási irány része a természetvédelmet és mezőgazdaságot egyaránt kiszolgáló ex situ konzerváció és termesztésbe vonás.
4. A Matematikai és Informatikai Intézetben – matematikai alapkutatások mellett – jelentős informatikai alkalmazói projektek zajlottak/zajlanak: az eFilter rendszer fejlesztése, RFID-rendszerek vizsgálata, robotépítő csomag fejlesztése, Erlang nyelvű szoftverek refaktorálását segítő programcsomag fejlesztése, a D-Box koordinációs nyelv és a futtatórendszer, WnD SAT problémageneráló program.
5. A kar kiemelt faladataként kezeli a borral/borkultúrával kapcsolatos alkalmazott kutatások fejlesztését, valamint ehhez a további szervezeti és személyi feltételek megteremtését.
2013-ban alakult meg a Borkultúra Központ, amely képzésszervezési szinten koordinálja a borkultúrával és a borászattal kapcsolatos, a főiskola több karán oktatott tanegységeket. A borászati laboratóriumi vizsgálatokat koordinálva szaktanácsadási szolgáltatásokat lát el.
A kutatási tevékenység finanszírozása – az ezt szolgáló normatív támogatás mellett – pályázati forrásokból, alapítványi, és esetenként szponzori támogatással történik. Az egységeken belül a tudományos tevékenységet a tanszékvezető, illetve egy-egy projekt vezetője/team koordinálja és ellenőrzi.
A tudományos munka körülményeinek javítását szolgálja az egyetem alapítványának, a Lyceum Pro Scientiis Alapítványnak a tevékenysége. Az Alapítvány jelentős összegű támogatást nyújt az akadémiai doktori fokozat, valamint a habilitált doktori cím megszerzéséhez. Ezentúl oktatóink pályázhatnak a hazai és külföldi tudományos konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel finanszírozására is.

< Vissza