• Dr. Gucsik Arnold – Raman specialista, csoportvezető
• Prof. dr. Mika János - légkörkutatás
• Prof. dr. Polgári Márta – ásvány- és kőzetkutatás
• Dr. Lakatos László - légkörkutatás
• Dr. Utasi Zoltán - geoinformatika
• Dr. Sütő László - tájkutatás
• Kürti Lívia
• Csabai Edina Kitti
• Apró Anna

A Raman-spektroszkópia a fényszóródás elvén alapuló rezgési spektroszkópiai. A rezgési spektrum segítségével információt kapunk a molekulákban lévő funkciós csoportok típusa, helyzete, és orientációja tekintetében. A rezgési spektroszkópia roncsolásmentes módszer, amellyel gázok, folyadékok, szilárd anyagok, határfelületek vizsgálhatók. A Raman-jelenség vizsgálata során monokromatikus fénnyel (meghatározott hullámhosszú lézersugár) besugározzuk a mintát.

Az EKE Földrajz és Környezettudományi Intézetében eddig folyó szerteágazó földtudományi kutatások színvonalának emelését ennek a technológiának az alkalmazása nagyban elősegítheti.

A módszer hatékonyan felhasználható a szénhidrogének kialakulási körülményeinek pontosabb megértéséhez, így pl., a dia-, kata-, és a metagenetikus kerogének (átmeneti állapot a szerves anyag és a szénhidrogének között) osztályozásában, valamint a szénhidrogének anyakőzetben történő maximális hőmérséklet meghatározásához kiegészítve pl. az ún. illit kristályosodási index meghatározását.

Az Intézet ásvány- és kőzettani gyűjteményének anyaga az egész régió, illetve Magyarország jelentős részéről tartalmaz ritkaságszámba menő mintákat, melyek feldolgozása fontos feladat. A Raman spektroszkóp segítségével a gyűjtemény anyagának ásványtérképezése elvégezhető.

A Raman spektroszkópia alkalmas az egyes légszennyező anyagok atomjainak kimutatására és mennyiségének meghatározására is. Egyetemünk alkalmazott tudományi jellegére és észak-magyarországi kompetenciájára, mind a gáz-, mind az aeroszol komponensek vizsgálata terén fontos szempontokkal és vizsgálatokkal tudjuk kiegészíteni a levegőminőségi állomások adatait. A javasolt alkalmazási területek és tudományos problémák a következők:

1. Települési aeroszol részecskék kémiai összetétele: Milyen kémiai elemeket tartalmaz és – ebből következtetve – honnan, milyen forrásból ered az egyes településeken az egészségre is veszélyes szálló por? Egy-egy nagyobb településen belül van-e eltérés a városrészek beépítettség-, fűtéstípus- illetve szociális jellege szerint? Ilyen méréseket az Országos Levegőminőség Megfigyelő (OLM) hálózat egyáltalán nem végez, azaz ez a projektelem nóvum.
2. Települési gáz-komponensek (NOx, O3, CO, stb.) területi eloszlása településen belül: Milyen különbségek vannak településen belül a légszennyezettség egyes gázkomponenseiben? Hogyan függnek ezek a közlekedés és a fűtés területi megoszlásától?

< Vissza