Kutatási program részleteinek megbeszélése terepen

Növénykísérletek klímakamrában és természetes élőhelyükön

A mesterséges megvilágítás direkt és indirekt hatásai befolyásolják az ökoszisztémák működését, így a növényekre is hatással vannak. Életciklusuk hosszát, a termés mennyiségét, testméretüket is megváltoztatja a mesterséges megvilágítása hossza, ritmusa, és a modern világítási eszközök színhőmérsékleti tartománya . Igaz ez a új LED fényforrásokra is, amelynek használata a közvilágítás szempontjából a most megjelent kiadvány megjelenéséig nem került igazán szabályozásra. Az EFOP 362. -16--2017-00014 pályázathoz kapcsolódó kutatásban sok élőlénycsoport, többek között az edényes növények és mohák adaptív válaszait is vizsgáljuk. Ehhez hideg és meleg LED fény modullal felszerelt klímakamrákat használunk.

A klímakamra belső környezetének beállítása

A kíséretekben a hideg fehér és meleg fehér, közvilágításban is alkalmazott fényforrástípust teszteljük Tagetes patula (bársonyvirág) és Pisum sativum (zöldborsó) esetében. A kísérletek azt mutatják, hogy az egyes növénycsaládokra nem ugyanolyan hatással van a hideg és meleg fehér fény, más a virágzásba és termésképzésbe allokált energia arányuk, vegetatív periódusuk hossza és növekedésformájuk is. A bársonyvirág esetében már a mag kikelése után a korai fejlődésben mutatkozik a különbség a kontroll növényekhez képest: alacsonyabb testméret, vörös pigmentáltság, elágazások hiánya. A párhuzamosan működő klímakamrákban, melyekben a beállítások szerint minden környezeti tényező (hőmérséklet, páratartalom, talaj, csírázás kezdete) ugyanaz, csak a fénymodul színhőmérséklete különbözik a két kamrában.

Az előkesztitett minták bekerülnek a klimakamrába.

A mohák esetében egyébként is köztudott, hogy az erős fény és az ultraibolya sugárzás elleni védekezésük, szoros összefüggésben a páratartalommal működik és a hideg fehér fénnyel történő megvilágítás csökkenti az életképességi mutatóikat. Nem tudjuk azonban, hogy egy más, kíméletesebb színhőmérséklet hogyan hat ugyanazokra a mohafajokra, vegetatív regenerációjukra.

A kutatási tervben szerepel még a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) élőhelyi vizsgálata, melynek során arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy pontosan milyen rovarok porozzák be a növény virágait éjszaka, és a különböző színhőmérsékletű fények hogyan befolyásolják a megporzást, és a terméskötést.

Kétlevelű sarkvirag este, háttérben a Holddal

Rovarok fény iránti vonzalmának kutatása fénycsapdák segítségével

A rovarok pozitív fototaxisa (fény iránti vonzalmuk) közismert jelenség. A napjainkban egyre növekvő kültéri megvilágítások rovarokra kifejtett hatásuk miatt jelentős természetvédelmi problémát okoznak. A közvilágításban alkalmazott világítótestek gyakorlatilag fénycsapdaként működnek. Sötét területeken egy fényforrás több ezer rovaregyedet is odavonzhat egy éjszaka során. Ez nem csak a ritka, védett fajok esetében okoz gondot, de megzavarja az ökoszisztéma anyag és energiaáramlását (a táplálékláncot) és az ökológiai szolgáltatásokat (pl. beporzás) is. Kutatásunk célja a különböző színhőmérsékletű fényforrások ökológiai hatásának elemzése.

Különböző színhőmérsékletű fénycsapdák az egyetem botanikus kertjében

Az Eszterházy Károly Egyetem Botanikus kertjében négy db. Jermy tipusú csapdát helyeztünk ki, melyek a közvilágításban is használt, különböző típusú (LED, kompakt fénycső, higanygőz) és színhőmérsékletű (2700 és 4000 K között) fényforrásokkal vannak felszerelve. A fénycsapdák által bevonzott ízeltlábúak mennyiségi és nagyság adatait a csapdákon lévő Zoolog automatikus mintavevő folyamatosan, a befogás idősora szerint rögzíti, együtt a hőmérséklet és páratartalom adatokkal, és egy központi szerverre küldi.

Munkában a zoolog program

E mellett a befogott Macrolepidopterákat faj szinten meghatározzuk. Így nagy mennyiségű adat statisztikai elemzésével lehetőség nyílik a különböző típusú lámpák által élőhelyükről kivonzott rovartömeg (biomassza) mennyiségének becslésére, az esetleges ritka és védett fajokra kifejtett hatásuk bemutatására, illetve a napi és hosszabb távú aktivitás változások nyomon követésére és a különböző színhőmérsékletű LED-ek attraktivitásának elemzésére. Ez lehetővé teszi az ökológiai szolgáltatásokkal, illetve a természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos következtetések levonását is.

Lakossági ismeretek felmérése a Bükki Nemzeti Parkban

A Bükki Nemzeti Park, mint országos jelentőségű védett természeti terület, 2017. júniusa óta Nemzetközi Csillagoségbolt-park is egyben. A címet a Nemzetközi Sötétégbolt Társaság (IDA) adományozta a Bükki Nemzeti Park részére a több éves munka gyümölcseként. A Bükki Csillagoségbolt-park egy olyan különleges, alacsony fényszennyezésű területe hazánknak, ahonnan kiválóan megfigyelhetők az égbolt csodái.

Kockás liliom, háttérben a Bükki Csillagoségbolt-park ege (fotó: Novák Richárd)

Amint arról már korábban hírt adtunk, Répáshuta közvilágítása lecserélésre került, fényszennyezésmentes, modern, alacsony fogyasztású LED-es lámpatestekre, melyek színhőmérséklete kedvezőbb a lakosság, és az ökoszisztéma szempontjából is.

Répashutai közvilágítás a fejlesztés előtt

Répashutai közvilágítás a fejlesztés után

Egy további tanulmány arról a kérdőíves vizsgálatról számol be, amit a témakörben tájékoztatást élvező Répáshuta illetve, a hozzá közel fekvő, de a problémakörről közvetlen ismereteket nem kapó Cserépváralja településeken végeztek. A kutatás vezetői kíváncsiak voltak, milyen különbség lesz a két településen megkérdezett lakosok tudása és tudatossága közt. A tanulmány az International Journal of Engineering and Management Sciences (Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények) nevű kötetben jelent meg. A cikk címe és linkje: A fényszennyezés műszaki jellemzőire és élettani hatásaira vonatkozó lakossági ismeretek felmérése két településen. https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5339) Ugyanilyen felmérés és összehasonlítás valósult meg a Hortobágyi Nemzeti Park Csillagos Égbolt Parkjához közel eső Hortobágy, illetve Újszentmargita, mint kontroll-település lakói közreműködésével.

A cikk szerzői: Pénzesné Dr. Kónya Erika, Dr. Varga János, Prof. Dr. Mika János, Apró Anna, Gyarmathy István, Korompai Tamás, Novák Richárd

< Vissza