Az egyik legsokoldalúbb gyógy-, fűszer- és dísznövény
Utolsó módosítás: 2020. június 12.
Levendula "szedd magad" akciót szervezett a Gyöngyösi Károly Róbert Campus Gyógynövény Klubja az intézmény dolgozói részére. Bár az elmúlt hónapok szárazabb időjárása miatt kevesebb a levendula mint tavaly volt, de jutott belőle mindenkinek. Az egyik legsokoldalúbb gyógy-, fűszer- és dísznövényről Lakatos Márkkal, a gyöngyösi campus mesteroktatójával beszélgettünk.
A legtöbb embernek a levendula szó hallatán szerintem kis szütyők jutnak eszébe, amiket az ember a szekrényébe akaszt fel, hogy megvédje ruháit a molyoktól. A rovarriasztó azonban csak egy a rendkívül intenzív és jellegzetes illatú kis virág számos jótékony hatása közül.
A levendula valóban igen sokoldalú növény. Az első levendulatövek bencés szerzetesekkel érkeztek hazánkba évszázadokkal ezelőtt. A kolostori gyógyászat fontos növénye volt, de már az ókorban is alkalmazták. A latin Lavandula név a lavare (fürdeni, mosni) igéből ered. Tudományos bizonyítékok támasztják alá hatásosságát nyugtalanság, álmatlanság és emésztési panaszok terápiájában. A terápiás hatás a növény illóolajtartalmának köszönhető, legnagyobb mennyiségben a virágzat tartalmazza. A megszárított virágzat (Lavandulae flos) és a lepárolt illóolaj (Lavandulae aetheroleum) hivatalos a hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. A virágzatból hagyományosan teát készítenek, míg az illóolajat leginkább inhalációs formában, esetenként fürdőkúra részeként alkalmazzák. Kozmetikumok (pl. szappan, aromavíz, stb.) kedvelt alapanyaga.
Milyen feltételek kellenek a levendulának? Mennyire kell hozzá sok gondoskodás, hogy a kertünkben is gyönyörködhessünk ebben a növényben?
A Lavandula nemzetségnek számos faja ismert, ezekből azonban hazánk teleit kevés viseli csak el. Szabadföldbe ültessük, a szélsőséges talajok (szikes, mocsaras) kivételével eredményesen termeszthető hazánkban. Ültetéskor kerülni kell az árnyékos kertrészeket. Hagyományosan a valódi vagy francia levendula (Lavandula angustifolia) nemesített fajtái terjednek napjainkban, míg más fajok fajtái alkalmi dísznövények (pl. a spanyol levendula - Lavandula stoechas). Kissé magasabb illóolajtartalma miatt telepítik még a hibrid (angol) levendulát (Lavandula x intermedia), bár ez kissé fagyérzékeny.
Érdekesség, hogy a tihanyi öreg levendulás egyes példányai (L. angustifolia) közelednek a századik évhez. Telepítésüket Bittera Gyula illóolajgyáros kezdeményezte az 1920-as évektől kezdődően. Munkájának köszönhetően Tihany neve a levendulával is egybeforrt.
A levendula egyre gyakrabban megjelenik ételekben, italokban is.
Ez így van, ám azt gondolom, hogy a felhasználás ezen módja még mindig inkább kuriózumnak számít. Készítenek belőle szörpöt, fagylaltot, lekvárt, mézet, használják csokoládék, levesek, húsételek és sütemények ízesítésére is.
szöveg: Nagy Réka, Lakatos Márk
fotók: Nagy Réka
