Bálint Györgyre emlékezünk
Utolsó módosítás: 2020. június 22.
Életének 101. évében elhunyt Bálint György. A mindenki által csak Bálint gazdaként ismert kertészmérnök a 2004-2005-ös tanévben címzetes főiskolai tanár címet kapott és 8 éven keresztül oktatott agrárkommunikációt a jogelőd Károly Róbert Főiskolán.
Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön egy mezőgazdasággal foglalkozó család harmadik gyermekeként. A gyöngyöshalászi és halmaji birtokon gazdálkodó családfő már nagyon fiatalon, négy éves korában megismertette és megszerettette legkisebb gyermekével is a földműveléssel kapcsolatos munkálatokat, hat éves korában pedig már a saját pónifogatáról kellett gondoskodnia. Az ország kertésze egy vele készített interjúban úgy fogalmazott, apja volt a világítótorony, akitől mind szakmailag, mind emberileg komoly, egész életét végigkísérő iránymutatást kapott.
Bálint György 1941-ben szerzett diplomát a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben. Ezt követően hazaköltözött és átvette a birtok irányítását. A harmadik zsidó törvény miatt azonban a földjeik jelentős részét államosították, őt pedig 1942 decemberében munkaszolgálatra hívták, majd 1944-ben a gunskircheni megsemmisítő táborba hurcolták. A holokauszt idején több alkalommal is veszélybe került az élete, az ekkor átélt megpróbáltatások egész életére nyomot hagytak benne.
Hazatérve üresen, kifosztva találta a gyöngyöshalmaji családi birtokot, amit szép lassan elkezdett fejlesztgetni. Mivel kuláknak számított, rendszeresen ellenőrizték a birtok működését, 1948 őszén pedig 24 órát kapott rá, hogy elhagyja a gazdaságot. Ezt követően családjával Budapestre költözött, ahol agrármérnöki diplomát szerzett a Magyar Agrártudományi Egyetemen, majd a Földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. Az élete 1953 tavaszán kezdett rendeződni, amikor a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa lett.
Ezt követően főkertész lett a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságánál, majd ő lett a Kertészet és Szőlészet folyóirat főszerkesztője. Első dolga volt, hogy megváltoztatta a kiadvány tematikáját és megpróbált közérthetőbb módon szólni az emberekhez. Ennek köszönhetően a lap hamar a legsikeresebb folyóiratok közé került.
Bálint György 1981-ben vonult nyugdíjba. Innentől kezdve főként kertészkedéssel, előadások tartásával és könyvírással foglalkozott. Az ismertséget az Ablak című műsor hozta meg neki, így vált az ország kertészévé.
„A környezet ápolása a legnagyobb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben." – vallotta Bálint gazda. Élete végéig azon dolgozott, hogy minél több emberrel megszerettesse a kertészkedést és hasznos tanácsokkal lássa el a hobbikertészeket, emellett felsőoktatási intézményekben is igyekezett minél több fiatalnak átadni tudását. A 2004-2005-ös tanévben címzetes főiskolai tanár címet kapott és 8 éven keresztül oktatott agrárkommunikációt a Károly Róbert Főiskolán.
A főiskola 50 éves fennállása alkalmából kiadott kiadványban a következő sorokkal méltatta az intézményt: „Minden felsőfokú oktatási intézmény akkor van a megfelelő helyen, ha a régiója természeti és közgazdasági adottságainak megfelelő, korszerű, speciális ismeretekkel rendelkező szakemberekkel gazdagítja a nemzetgazdaságot. A működésének 50. évfordulóját most ünneplő, gyöngyösi Károly Róbert Főiskola ennek a követelménynek teljességgel eleget tett, mert az eredetileg agrártudományok terjesztésére szakosodott intézmény a kor követelményeinek megfelelően bővült a közgazdasági, a környezetvédelmi, a vadászati, az idegenforgalmi és a vendéglátási ismeretek elméleti és gyakorlati oktatásával."
Bálint György egész életében odaadó figyelemmel kísérte szülővárosa sorsát és eredményeit. Megtiszteltetésnek tartotta, hogy közel egy évtizedig oktathatta a főiskola hallgatóit. Az ország kertésze vallja, a munkának köszönhetően élte meg a 100 éves kort, és maradt fitt és aktív nyugdíjas évei alatt is.
Nyugodjon békében.
forrás: index.hu, Felsőoktatás Gyöngyösön kiadvány
szöveg: Nagy Réka
fotók: Bálint gazda Facebook oldal