Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Kutatási egységek

Utolsó módosítás: 2021. január 14.

Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karán működő kutatóközpontok és -csoportok:

 

Egri Campus


Pedagógiai Kar - Neveléstudományi Doktori Iskola

Integrált Pedagógusképzési Kutatócsoport - Vezetője: Kovácsné Dr. habil. Nagy Emese, egyetemi docens (Kari Tanács 3/2021.(I.13.)

Az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kara, a Neveléstudományi Doktori Iskolával való együttműködés keretében "A pedagógussá válás optimális feltételeinek kidolgozása az egyetem, a szakmai fejlesztő iskola és a partneriskolák keretei között" kutatás tudományos hátterének megteremtése érdekében kezdeményezte az Integrált Pedagógusképzési Kutatócsoport (IPKCS) létrehozását.
Az első kutatás alapvető céljaként a pedagógusképzés új minőségét kívánja elérni az alap- és továbbképzés egységes rendszerének megteremtésével, a képzésben közreműködő személyek és intézmények tevékenyégének integrálásával, az innovatív tevékenység szervesülésével.


Neveléstudományi Intézet, Andragógiai és Közművelődési Tanszék

Közösségi művelődés a társadalmi térben Kutatócsoport - Vezetője: Dr. Simándi Szilvia, főiskolai docens
(Kari Tanács 27/2018.(VI.11.)

A felsőoktatási szakszerkezet változás következtében a tanszék képzési területei és kutatásai egyre markánsabban a közösségi művelődés különböző aspektusaira fókuszálnak, és a tanszék tagjainak aktuális kutatásai a közösségi művelődés egyes – múltbeli, jelenlegi és a jövőbeli – területeire terjednek ki. A közösségi művelődés a helyi társadalomban zajló közművelődési folyamatokat foglalja magában, különös figyelemmel a helyi közösségi kezdeményezésekre.
A kutatási eredményeinknek tudományos rendezvényeken való erőteljesebb disszeminációja és átfogóbb megközelítése érdekében indokoltnak látjuk az egyes kutatások tudatosabb összehangolását egy kutatócsoport keretei között.
A kutatócsoport állandó tagjai a tanszék munkatársaiból tevődnek ki, azonban az egyes részkutatásokba tehetséges, TDK-zó hallgatóinkat is bevonjuk.


Neveléstudományi Intézet, Pedagógia Tanszék

Az óvoda-iskola átmenet Kutatócsoport - Vezetője: Dr. Virág Irén, egyetemi docens

Az óvoda-iskola átmenet kutatócsoport 2015-ben jött létre az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének Pedagógia Tanszékén. Hazai és nemzetközi beágyazottságát a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karával, az ausztriai Pädagogische Hochschule Burgenland-dal, valamint a floridai Gulf Coast University-vel való szakmai együttműködése mutatja.
Rendezvények elérhetősége: http://nevelestudomany.uni-eger.hu/ 


Gyógypedagógiai Intézet

Gyógypedagógiai és fogyatékosságtudományi Kutatócsoport - Vezetője: Dr. Dávid Mária, főiskolai tanár
(Kari Tanács 26/2018. (VI.11.))

A gyógypedagógia és a fogyatékosságtudomány területéhez kapcsolódó kutatások kis számban, de eddig is jelen voltak, és most is jelen vannak Egyetemünkön.
Az új gyógypedagógia BA szak erősítése, és az akkreditációs kritériumoknak való megfeleltetése érdekében ugyanakkor szükség van e kezdeményezések felerősítésére, és új, nagyobb volumenű kutatások indítására is.
A kutatócsoport jelenleg két témakörben is nagymintás, kutatást indított, a gyakorlóhelyeket is bekapcsolva.
- Az első kutatás címe: A motiváció és az iskolai eredményesség összefüggéseinek kutatása kiemelt figyelmet igénylő tanulók körében. Ennek keretében négy alkutatás foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulói csoportokkal. (tanulási zavar, SNI, hátrányos helyzet, tehetség) E kutatásra a szakfelelős kutatási témapályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz, melynek elbírálása folyamatban van.
- A második kutatás a logopédia szakterületéhez tartozik. Címe: A nyelvi fejlődés sajátosságai, és összefüggései az Infokommunikációs eszközhasználattal koragyermekkorban


Pszichológia Intézet

Neveléslélektani Kutatócsoport - Vezetője: Dr. habil. Hanák Zsuzsanna, főiskolai tanár
(Kari Tanács 36/2018. (VI.29.))

A neveléslélektani kutatások a pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe, mely a neveléstudomány és a pszichológia érintkezési területén felmerülő tudományos kérdésekre keres választ. A neveléslélektani kutatások tárgya a pedagógiai (oktató-nevelő) tevékenység és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok feltárása.
A neveléslélektani kutatócsoport kutatja egyrészt a pedagógiai tevékenység pszichológiai szerkezetét, sajátosságait és lefolyási törvényeit, másrészt a pedagógiai tevékenység gyermeki fejlődésre gyakorolt hatását. Kutatási alapkérdése az, hogy miként lehet a pedagógiai tevékenység hatásfokát emelni a pszichológiai törvényszerűségek figyelembevételével.

Fejlődéslélektani Kutatócsoport - Vezetője: Dr. Taskó Tünde, főiskolai docens
(Kari Tanács 37/2018. (VI.29.))

Az Fejlődéslélektani Kutatóműhely a pedagógusképzés különböző szintjeinek (kisgyermeknevelő képzés, óvodapedagógus képzés, tanárképzés) tudományos megalapozottságához kíván hozzájárulni minőségi kutatások kivitelezésével, kutatási eredményeken alapuló tudásbázis létrehozásával. A kutatóműhely létrejötte és az azon belül kialakított kutatási irányok lehetőséget nyújtanak doktoranduszok, TDK hallgatók bevonására, minőségi tudományos publikációk készítésére.
A kutató műhelyben folyó kutatások révén magas szintű együttműködés alakítható ki a régió bölcsődéivel, óvodáival és közoktatási intézményeivel, lehetőséget kapva ezzel a valós munkaerőpiaci szükségletek feltárására, valamint az intézményben folyó képzések gyakorlati és módszertani megújulására. A régió ezen intézményeinek bevonása a kutatásba, a velük történő szakmai hálózatok kiépítése magasan képzett szakemberekkel az innováció kulcspontját jelenthetné.

"Multikulturalizmus, különleges bánásmód, esélynövelés interdiszciplináris vizsgálatai" Kutatócsoport  Vezetője: Dr. Szebeni Rita, főiskolai docens
(Kari Tanács 38/2018. (VI.29.))

A pedagógusképzés egyik nagy kihívása, hogy a végzett hallgatók, a leszakadt térségekben, spontán szegregálódott köznevelési intézményekben, professzionális segítséget adjon a HH-s HHH-s és kisebbségi státusban élő gyermekek esélynöveléséhez. Az ehhez kapcsolódó háttérkutatások kidolgozása a kutatócsoport fő feladata.


 

Sárospataki Comenius Campus


Comenius Kommunikációs Kutatócsoport - Vezetője: Dr. Varga Gyula ny. főiskolai tanár

A kutatási téma: Comenius szemléletét és gyakorlatát követve, továbbá a sárospataki pedagógusképzés hagyományait folytatva a pedagógiai tevékenység korszerűsítése a kommunikációs kompetencia fejlesztésével. A kutatócsoport a kitűzött célt a Comenius Kommunikációs Program kidolgozásával kívánja elérni. A program célja: a kompetenciaalapú oktatás és a Nemzeti alaptanterv koncepciójával összhangban kidolgozni a kommunikációs készségfejlesztés lehetőségeit és feladatait a pedagógiai folyamat egészében a megszületéstől az érettségiig.

Kutatócsoport éves beszámolója - Letöltés
Kutatócsoport honlapja: https://ckk.sarospatak.uni-eszterhazy.hu/


 A Pedagógiai Kar oktatói kutatócsoporttól függetlenül is folytatnak tudományos tevékenységet.

A Kar oktatóinak kutatói érdeklődését jól demonstrálja az alábbi sokszínű kutatási témamegjelölés:

• A digitális könyvtárpedagógia időszerű kérdései, és fejlesztésének lehetőségei
• A felsőoktatási tehetséggondozás legfontosabb fejlesztendő kompetenciái
• A gyermek irodalom hatása a kisgyermekkori nyelvoktatásra
• A hagyományok jelentőségének vizsgálata napjainkban
• A hatékony pedagógiai kommunikáció és gyakorlati fontossága (retorikai-stilisztikai megközelítésben) Médiatudatosság kérdése napjainkban
• A jövő-orientáció a különböző generációk esetében
• A kisgyermeknevelők pedgagógiai tervezésének sajátosságai
• A kommunikációs képességfejlesztés lehetőségei az óvodában
• A korai iskolaelhagyás problematikájának pszichológiai szempontból történő kutatása.
• A korai mozgásfejlődés hatása a kognitív képességek fejlődésére
• A közösségek művelődése egykor és ma (folyamatosan tanszéki kutatáshoz kötődően)
• A közösségszervezés új perspektívái
• A Kutatás 2.0 és a tudományos könyvtárak
• A magyar mese igazsága
• A mai fiatalok argumentációs kultúrája
• A Munkásőrség Szolnok megyében (1957-1989), önálló kötet, már megkezdett levéltári kutatás alapján
• A művelődéshez való jog érvényesülése a közösségi művelődés vonatkozásában
• A pécsi katolikus hitbuzgalmi társulatok a 19-20. században
• A pedagógiai szakszolgálatok szerepe a köznevelésben
• A reziliencia fejlesztése
• A színpadi mű hermeneutikája
• A tanári professzionalizáció előtörténete Magyarországon és Közép-Európában
• A tanulási zavar társadalmi összefüggései.
• A tehetséggondozás hazai helyzete
• A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi adattára
• A tudományos kreativitás személyiségbeli összetevői
• Akadálymentesség
• Alsó tagozatos gyerekek olvasás-értésének fejlesztése mobil infokommunikációs eszközökkel
• Antropogén tevékenység környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata
• Az Államvédelmi Hatóság Szolnok megyében, levéltári kutatás
Jászberény XX. századi történelme, már megkezdett folytatólagos kutatás továbbvitele
Jászberény kulturális öröksége, már megkezdett jegyzetírás befejezése
• Az angol nyelv tanításának hatékonysága a kéttannyelvű iskolákban
• Az előítéletek csökkentésének lehetőségei a pedagógusok, ill. a segítő szakmában dolgozók körében
• Az eltűnt hiány nyomában
• Az IKT eszközök sikeres integrálása az irodalomtanítás folyamatába
• Az IKT-használattal kapcsolatos kontroll
• Az improvizáció művészete a zenében és a képzőművészetben
• Az informatika alkalmazási lehetőségei a matematika tanításában
• Az interkulturális kontaktusok hatása a nyelvtanulói motivációra
• Az önkéntesség pszichológiai hátterének empirikus vizsgálata
• Az SNI-s tanulók igényei a digitális oktatásban
• Borderline személyiségszerveződés serdülőknél
• Csecsemő és kisgyermeknevelő, valamint Óvodapedagógus hallgatók egészségfelmérése és attitűd változásainak vizsgálata Egészséges életmód, életvezetés tárgy hallgatása után.
• Digitális átállás a közgyűjteményekben
• Digitális átállás a köznevelésben
• Digitális Átállás Koefficiens kidolgozása
• Digitális átállás, digitális kompetencia elemzés
• Digitális eszközök integrálása az idegennyelv-tanításba
• Digitális pedagógiai eszközök használata a gyermekkorban
• Drogprevenció a közoktatásban
• EEG készülékkel történő agyi hullámok mérése feladatvégzés közben
• E-learning tananyagok beválásvizsgálata
• Elektronikus tanulási környezetek a köznevelésben és a közgyűjteményekben
• Életkorok pedagógiája
• Elsősegélynyújtó ismeretek vizsgálata a pedagógus képzésben
• Erasmus+ mobilitás
• Értékelés feladatának újszerű megközelítései
• Érveléselmélet és -elemzés
• Etikai lehetőségek a kortársa filozófiában
• Eye-Tracker készülékkel történő webergonómiai mérések
• Gyakorlatorientált szakképzés
• Gyenge narratívák Gerhard Richter és Eric Fischl sorozataiban
• Gyermekinformatika
• Hátrányos helyzet
• Heidegger filozófiájának korai periódusa
• Humánteljesítmény technológiák a könyvtárban
• Idézetek, utalások a kortárs festészetben
• Információs műveltség az iskolában: elmélet és gyakorlat
• Információs műveltség és a pedagógusképzés kapcsolata
• Interkulturális érzékenyítés/interkulturális kommunikáció/interkulturalitás
• Iskolai kiégés hátterének kutatása középiskolások a felsőoktatásban tanulóknál
• Karizmatikus tanár személyiségképe
• Képességfejlesztésbe ágyazott diagnosztikai lehetőségek
• Két tanítási nyelvű oktatás
• Kisgyermekkori idegen nyelvi fejlesztés szociokulturális vonatkozásai
• Kisgyermeknevelők identitásváltozása a pedagógus életpálya modell kiterjedésével
• Kognitív fejlődés
• Kooperatív struktúrák, projektmódszer a felsőoktatásban
• Koragyermekkori nevelői kihívások a gyermekek IKT használata kapcsán
• Kortárs magyar képzőművészet
• Könyvtártörténeti kutatások
• Közösségek egykor és ma (helyi közösségek)
• Közösségek művelődése egykor és ma
• Kreativitásra-produktivitásra ösztönző módszerek a magyarórákon
• Különböző eszközök pl. LEGO alkalmazhatóságának vizsgálata matematikaórán
• Külső környezeti nevelési helyszínek a tanítóképzésben
• Kvalitatív Komparatív Analízis módszerének új alkalmazási területei
• Lélektani hadviselés
• Magyarországi CD-ROM kiadás története
• Matematika módszertan: játékok szerepe a matematikaoktatásban
• Médiatudatosságra nevelés kisgyermek és óvodáskorban
• Megküzdés
• Metaforakutatás alkalmazása a pedagógusképzésben
• Mobil eszközök módszertani fejlesztési lehetőségei és beválás vizsgálatuk
• Módszertani kincstár létrehozása digitális és nem digitális eszközök használatával a matematika oktatás hatékonyságának növelése érdekében
• Motívum vándorlás a 19. századi magyar keménycserép művészetben
• Multimédiás programok, alkalmazások az oktatásban
• Művészettel nevelés
• Nemzetközi összehasonlító nyelvpedagógia, oktatáspolitika
• Net-generáció
• Olvasóvá nevelés, olvasási szokások, attitűd különböző korosztályokban
• Otthontalan terek, kísérteties helyek, nem-helyek – helyidentitás
• Óvodások kognitív fejlődésének vizsgálata
• Óvodások tájékozódásának vizsgálata
• Pedagógiai nézetek formálódása a koragyermekkori nevelésben
• Pedagógusjelöltek és gyakornokok módszertani adaptivitásának longitudinális vizsgálata
• Pedagógusképzés
• Pedagógusképzés
• Persián Ádám egyházügyi kormánybiztos emlékiratának sajtó alá rendezése
• Progresszív tanítást-tanulást támogató elektronikus felületek Magyarországon és külföldön, ezek tesztelése
• Progresszív tanulási módszerek Magyarországon és külföldön
• Speciális pedagógiai feladatok
• SPM és APM intelligenciatesztek Stanine-skála alapú értékelő tábláinak kidolgozása középiskolás korosztály vizsgálata számára
• STEM módszer
• STEM-területek az oktatásban
• Szabó Lőrinc tanítása az irodalomórákon
• Szabó Magda gyermekirodalmi műveinek intertextuális vizsgálata
• Szakfordítás-kutatás
• Színház az oktatásban.
• Színházi kultúrák kölcsönhatásai
• Szociálpszichológiai kísérletek gyermekkorban
• Tanító-és óvodapedagógus szakos hallgatók nézeteinek vizsgálata
• Tanítószakos hallgatók módszertani adaptivitása

A Pedagógiai Kar jogelőd Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar korábbi kutatási egységei innen tölthetőek le.

 


< Vissza