Apró virágos, levendulás, fekete- és szürke alapon fehér pöttyös maszkokkal telepakolt dobozzal a csomagtartójában indult útnak a mai és a tegnapi nap reggelén a gyöngyösi campus munkatársa, aki a felnőtt háziorvosi körzeteket felkeresve minden orvost és asszisztenst megajándékozott néhány darabbal.

Az ötlet egy kolléganője fejéből pattant ki, aki kézzel varrt maszkokkal szeretett volna segíteni azoknak az embereknek, akik a koronavírus-járvány első napjától kezdve az élvonalban dolgoznak. A közös projekt ötlete egy beszélgetés során merült fel először, ezt pedig hamarosan tettek követték. Megvásárolták az anyagot, hosszas keresgélés után az időközben hiánycikké vált gumit is sikerült beszerezniük, majd amikor már minden kellék a rendelkezésre állt, elkezdődhetett a munka: mérés, vágás, vasalás, varrás. A terv megvalósításába két, nem a campuson dolgozó önkéntes is beszállt, így valamivel több mint egy hét leforgása alatt el is készült a 100 darab, mosható, többször használható maszk. Az egyetem két fős csapata a következő munkamegosztásban dolgozott: a közös anyagbeszerzést követően egyikük a varrást, másikuk pedig a kiszállítást vállalta magára.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem lett még egyik önkéntes sem nevén nevezve. A válasz nagyon egyszerű: mert ők így szerették volna. Hiszen nem azért találták ki ezt a kezdeményezést, hogy ez által jó színben tüntessék fel magukat. Céljuk csupán az volt, hogy segíthessenek, és hogy köszönetet mondhassanak a városunkban dolgozó orvosok kitartó és áldozatos munkájáért. Nem vártak cserébe semmit, viszont a minden helyszínen „fizetségként" kapott őszinte mosolyok, amiket ugyan a maszkok eltakartak, de a csillogó szemek láttatni engedtek, megerősítették őket abban, hogy érdemes volt megvalósítani a hirtelen jött ötletet.

Szöveg: Nagy Réka

< Vissza