Az egri Camera Obscura szerkezete egyszerű optikai eszköz: egy hatalmas méretű fényképezőgép a besötétített szobában. Az általa létesített kép egy fehér asztallapra vetítődik ki, így azon látni, hogy abban a pillanatban mi is történik a város valamely adott pontján. Az ötletes technikai eszköz kisebb és hordozható változatát a rajz-és festőművészetben a pontos perspektíva felvázolásának segédleteként ma is alkalmazzák. Virágkorát a 18 században élte, amikor a tengerpartokon turisták százai szórakoztatására használták.

Az egri Sötétkamra a kontinens legrégebbi működőképes panoráma kivetítő berendezése. Hell Miksa bécsi csillagász tervezte. Segítségével a város nevezetességeit ismerhetjük meg madártávlatból.

A Camera Obscura kis termének mennyezetén lévő kerek nyílásban van egy forgatható fémhenger. Ebben találhatók a berendezés fő alkotóelemei: egy a hengerrel együtt forduló, billenthető szögű síktükör és egy nagy fókusztávolságú gyűjtőlencse. A Sötétkamra kezelője karok segítségével körbe forgathatja a hengert, billentheti a tükröt, ezáltal különböző irányokból, közelebbi és távolabbi városképeket tud kivetíteni a fehér asztalra. Így változik a bemutatandó várospanoráma. A forgó hengert és annak körbefordulását a kis teraszi építmény tetején figyelhetjük meg, ha a teraszon tartózkodunk.

 

A sötétkamra keresztmetszete 

A megjelenő kép minősége leginkább az időjárástól függ. Az optikák párásodása esetén a tárgyak képe életlenné válik, esetleg teljesen el is mosódhat. A kép élességét, - a zongoraszékhez hasonlóan emelhető és süllyeszthető – csavarmenetes lábú asztal forgatásával lehet állítani. A Camera Obscurát korábban tudományos fizikai, csillagászati célokra alkalmazták, ma már kevésbé, elsősorban használóinak oktatására, szórakoztatására.

< Vissza